Csipkeszüret!!!

Már nagyon vártam és az elmúlt hétvégén végre leszüreteltük a kiskertünk mellett lévő óriási csipkebokor meseszerűen piros varázsbogyóit. Még éppen időben, hiszen sajnos vasárnap költöztünk (Pécs-Pellérdről Sopron mellé), de erre mindenképpen időt akartunk szakítani, szerencsére összejött. :) A csipkebogyó szedés egyébként nem kevés fájdalommal jár (a sok kis tüske, sok-sok kis karcolást tud okozni...), de végül mindig azt mondjuk: mennyire megérte! Ez most sem volt másképp, kb 4,5kg (ál)termést szedtünk. Azonban az igazán kemény munka csak ezután kezdődik. A mi lekvárunk sem jöhetett volna létre, ha a párom nem ilyen kitartó. Szóval ezúton is köszönöm neki a segítséget.;)

Csipkelekvár, ahogy mi készítjük

Az alaprecept nem családi örökség (sajnos), még anno egy egészséggel foglalkozó oldalon bukkantam rá, ezt alakítottuk a szánk ízére, de garantálom, hogy ennél nincs finomabb. Jöjjön a receptúra (a cukrokhoz nem írok pontos mennyiséget, a leírásból ki fog derülni miért):

- 2kg csipkebogyó
- 2-3 db alma
- barnacukor
- kristálycukor
- víz

Így rögtön az elején egy igencsak aprólékos lépéssel kezdünk: le kell vagdosnunk a csipkebogyók mindkét végét (a csumát és a kis szárrészt is, ha van). A mi 4,5kg bogyónknál ez jó pár órát eltartott kisebb-nagyobb szünetekkel. Ehhez is nagy szükségem volt Ficre, ő csinált meg 4kg-ot, míg én csak felet...
Amint ezzel megvagyunk feltesszük főni annyi vízben, amennyi 1-2 ujjnyira ellepi (kis lángon). Ha már megpuhultak (kb 30 perc) hozzáadhatjuk a meghámozott, felkockázott almát, további pár pecig főzzük (a vízet semmiképp se öntsük le róla), majd botmixerrel pürésítsük. Ezután újabb harci feladat áll előttünk: jön a paszérolás, azaz szét kell választanunk a magokat a hústól. Javasolnám a paradicsom paszérozót, de nekünk ez annyira nem jött be. Van egy szúnyogháló, tüllszerű anyagunk, amiben a málnaszörpöt szoktam lecsöpögtetni, na mi ebből nyomogattuk ki a csipkehúst, vagyis Fic nyomogatta ki ebből, hiszen ez kőkemény férfimunka:)
Ha ezzel is készen vagyunk innen már gyerekjáték az utolsó lépés. A kapott csipkehúst mérjük le és ez alapján adagoljuk a cukormennyiséget 1: 0,5 arányban, azaz 2kg kipaszírolt csipkemasszához majd 1 kg cukrot adjunk (fél kg barna, fél kg kristálycukrot). Ízlés szerint a cukormennyiség lehet 10dkg-val kevesebb, vagy több, attól függ ki mennyire édesszájú. A lekvárunkat addig főzzük, amíg a cukor elolvad, de figyeljünk, hogy ne ragadjon le, itt már kevergetnünk kell. Végül nincs más dolgunk, mint üvegekbe tölteni.:) Én a jól bevált meleg dunsztolást alkalmazom (no tartósítószer), azaz forrón lezárom az üvegeket majd alaposan betakargatom, akár egy kosárban és másnapig nem bolygatom, 12-15 óra kell neki még szép lassan kihűl. És íme a végeredmény! Hát nem csodálatos, már a látvány is?