Annyi minden kavarog a fejemben (igazából non-stop), gondolatok jönnek, aztán mennek is hirtelen. Ezért döntöttem úgy, hogy megpróbálom leírni őket. És hogy mi körül morfondírozok a legtöbbet? Hát persze hogy a következő étkezésen!:) Általában már ebéd közben azon jár a fejem, hogy mit fogunk vacsorázni. Ezzel néha ki tudom akasztani a családot (leginkább a páromat). De végül ők is jól járnak, így nem bánják. A főzés tényleg a hobbim, mi több a szenvedélyem! Szeretem az egyszerű ételeket, de a különleges dolgokat is, a csípőset, az édeset, a savanyút, a füstöset, a teheneset, a kecskéset, egyszóval mindent...Így nem is volt kérdés, hogy ez amolyan gasztroblogként induljon.
Nem is nyújtom a bevezetőt tovább (mert hamarosan le kell ugranom a kispiacra), sohasem fejezném be, ha elkezdenék a kemencénkről, a nagymamim örökségéről, vagy éppen a gyógynövényekről esszét írni. Nem lesz jól kitalált menetrendem, azt osztom meg, ami épp történik, avagy, sül, vagy fő. Tegnap este máglyarakás készült, fügével megbolondítva! (Anno mazsolával csináltuk, de Fic azt nem igazán szereti, így tettünk egy próbát fügével - amiből még mindig rengeteg van a szomszéd fáján!) Hát jöjjön a nem éppen tökéletes fotó és a mennyei recept is természetesen:
Máglyarakás fügével
Hozzávalók (6-8 főre) :
- 6-8db kifli (lehetőleg száraz)
- 0,5l tej
- 5dkg vaj
- 10dkg cukor (ízlés szerint, így kellemesen édes volt)
- 5db szép nagy tojás
- 1ek vaníliáscukor (elhagyható)
- 10-15 dkg darált dió
- 3db alma
- 6-7db friss füge
- fél üveg sárgabaracklekvár (kb 20dkg)
- 1-2 csipet fahéjat is adhatunk hozzá
Először is forraljuk fel a tejünket 1 kanálnyi cukorral, közben szétválasztjuk a tojásokat és a sárgáját összekeverjük a maradék cukorral. A meleg tejet szép fokozatosan ehhez a keverékhez dolgozzuk, majd ráöntjük az előzőleg karikákra vágott kiflikre. Amíg a kifli megszívja magát felkockázzuk az almát úgy ahogy van, héjastól (vagyis megkérjük a párunkat :), én ezt tettem), és a fügét. Mi nem pároljuk meg előtte az almát, hogy maradjon üde sülés után is, de aki jobban szereti vajpuhán az egy kevés cukorral párolja meg.
Ezután mindent összekeverünk a kiflivel ( diót, almát, fügét, a lekvár felét, fahéjat) és egy kivajazott formába tesszük (a maradék vajat tegyük a masszára/ba), én mindig köralakú jénait használok a máglyához. 180fokos sütőben 30 percig sütjük. Eközben lesz időnk kicsit összepakolni és felverni a tojásfehérjéket is. A fehérjéket kemény habbá verem, ha már majdnem megfelelő állagú adhatunk hozzá egy kanál porcukrot, a legvégén pedig 2-3 ek lekvárt. Ha már szépen pirul a masszánk, kivesszük a sütőből, vékonyan megkenhetjük a tetejét a maradék lekvárral, rátesszük a fehérjehabot (ezt megszitálhatjuk vékonyan porcukorral - párom(Fic) adta az ötletet, aki úgy mellesleg cukrász) és addig sütjük tovább, amíg szép aranybarna színe nem lesz. Ez kb újabb 10-15 percet jelent. Majd jó étvágyat kívánunk ehhez a nem túl diétás vacsorához!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése